Vakok és gyengénlátók   RSS

Nyitott Levéltárak Programsorozat nyitórendezvénye - 2014. június 11.

Nyitott Levéltárak 2014 logo

Idén harmadik alkalommal indult útjára a Nyitott Levéltárak programsorozat

A nyitó rendezvényre 2014. június 11-én, 14 órakor Budapest Főváros Levéltárában került sor.

Közös tragédiánk a magyarországi holokauszt – jelentette ki Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a nyitóünnepségen, amellyel egyidőben nyílt meg a Széttépett esztendők 1938-1944 közötti kiállítás is. A levéltáros szakemberek széles szakmai összefogásával létrehozott tárlaton zsidó honfitársaink sorstöredékeibe engednek bepillantást a most bemutatott, korábban még fel nem tárt dokumentumok – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes. A kiállítás a holokauszt budapesti megéléstörténetét dokumentálja: az önazonosságot, diszkriminációt és üldöztetést –magánszemélyek személyes emlékei és iratai, valamint a mindennapi „rutin” során keletkezett hivatali iratok segítségével.

A levéltárak az individuális és közösségi emlékezet őrzői, a társadalom memóriái – erősítette meg Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke. A szakember a hazai levéltárakban tapasztaltakra utalva hangsúlyozta, hogy a személyes és közösségi önazonosság keresésének és megfogalmazásának igénye jelentős mértékben felerősödött az elmúlt időszakban.

A legnagyobb hazai levéltáros szakmai szervezet vezetője az ünnepségen köszönetet mondott Halász János korábbi kulturális államtitkárnak a magyar levéltárügy iránti figyelméért. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a nyitóünnepség előtti napon mutatta be új kulturális államtitkárát, Hoppál Pétert.

A Nyitott Levéltárak 2014. évi programjainak fókuszában az I. világháború kitörésének 100., valamint a magyarországi holokauszt 70. évfordulója áll, a programsorozatban részt vevő levéltárak ehhez kapcsolódó érdekes programokkal várják az érdeklődőket, legközelebb június 21-én, a Levéltárak Éjszakáján. 

KIÁLLÍTÁS ISMERTETŐ

KÉPGALÉRIA

 

A kiállításról bővebben itt és a Kortárs Online folyóiratban olvashat.

 

 
 A kapcsolódó rendezvényt, Budapest Főváros Levéltárának a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 keretében rendezett, „Széttépett esztendők” (1938–1944) – A Holokauszt budapesti megéléstörténete című kiállítását Csomós Miklós főpolgármester-helyettes méltatta.



A programsorozat nyitó rendezvényén Budapest Főváros Levéltárának a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 keretében rendezett, „Széttépett esztendők” (1938–1944) – A Holokauszt budapesti megéléstörténete című kiállítása fogadta a látogatókat.

 Deportáló vagonok, haláltáborok, gázkamrák, tömeggyilkosságok, gátlástalan kegyetlenségek képeit idézi fel a holokauszt említése. Milyen kapcsolatban állt mindezzel annak az 1938/39-es tanévben érettségizett budapesti gimnáziumi osztálynak a tablóképe, amelyen a zsidó diákokat az osztálykép alsó sorában különítették el, és társaiktól eltérően nem szerepelhettek nemzeti viseletben? Hogyan magyarázta a Hitler hatalomra jutása utáni helyzetet egy Székesfehérvár úri társaságához tartozó zsidó ügyvéd pesti unokahúgának írt leveleiben? Mit érezhetett az I. világháború frontját megjárt, 1937-ből származó fotón egyenruhájában büszkén feszítő tartalékos hadnagy, amikor 1941-ben az illetékes parancsnokság egy „fecnin” értesítette, hogy munkaszolgálatosként a jövőben egyenruhát nem viselhet és rendfokozatát még „volt” jelzővel sem használhatja? Milyen helye volt a zsidó fiataloknak a cserkészmozgalomban és mit jelentett számukra a kitaszítás? Hogyan próbáltak a mindennapokban küzdeni a kirekesztésre ítéltek jogaik maradékaiért és milyen segítségre számíthattak? Gondolnánk, hogy a zsidók sárga csillagos házakba költöztetésének traumáját drámai erővel tükrözik a BKV elődje, a BSZKRT baleseti jegyzőkönyvei? Mi történt a lakóházak, lakások falai között, milyen reakciókat hívott elő a lakótér faji alapú felosztásának tragikus kísérlete? Hogyan juttattak oda valakit, hogy elkeseredésében és tehetetlenségében haszontalanná vált magyar útlevelét tépje szét – jelképesen beteljesítve azok célját, akik őt és vele együtt százezreket kitagadtak a magyarságból?

Ezekre és számos hasonló kérdésre vonatkozó, eddig jobbára rejtve maradt forrásokat tár a nyilvánosság elé a kiállítás, zömmel az utóbbi években begyűjtött személyi és családi, valamint a kirekesztés és üldözés mindennapi rutinja során keletkezett hivatali iratok felhasználásával. A kiállítás a 2014 novemberi zárását követően vándorkiállításként kerül több magyarországi városban bemutatásra.

 Képgaléria a rendezvényről>>