Vakok és gyengénlátók   RSS

„Széttépett esztendők” (1938–1944) – A Holokauszt budapesti megéléstörténete” című kiállítás

kisebb betű nagyobb betű e-mailben elküld nyomtatás

Idén harmadik alkalommal indult útjára a Magyar Levéltárosok Egyesülete által kezdeményezett Nyitott Levéltárak 2014 programsorozat, amelynek célja a levéltárak megismertetése és népszerűsítése a nagyközönséggel.

A programsorozat nyitó rendezvénye Budapest Főváros Levéltárának a Magyar Holokauszt Emlékév – 2014 keretében rendezett, „Széttépett esztendők” (1938–1944) – A Holokauszt budapesti megéléstörténete című kiállítása megnyitója volt.

2014. június 11. 14 óra

Budapest Főváros Levéltára 1139 Teve utca 3-5


A kiállítást Csomós Miklós, Budapest kultúráért
felelős főpolgármester-helyettese nyitotta meg.

A kiállítás bemutatja a diszkrimináció és üldözés különféle megnyilvánulási
formáinak hatását az érintettekre, s érzékelteti a zsidó identitással összefüggő
bonyolult kérdéseket. Eddig jobbára rejtve maradt forrásokat tár a nyilvánosság elé,
zömmel az utóbbi években begyűjtött személyi és családi, valamint a kirekesztés és
üldözés mindennapi rutinja során keletkezett hivatali iratok felhasználásával.

 

Deportáló vagonok, haláltáborok, gázkamrák, tömeggyilkosságok, gátlástalan kegyetlenségek képeit idézi fel a holokauszt említése. Milyen kapcsolatban állt mindezzel annak az 1938/39-es tanévben érettségizett budapesti gimnáziumi osztálynak a tablóképe, amelyen a zsidó diákokat az osztálykép alsó sorában különítették el, és társaiktól eltérően nem szerepelhettek nemzeti viseletben? Hogyan magyarázta a Hitler hatalomra jutása utáni helyzetet egy Székesfehérvár úri társaságához tartozó zsidó ügyvéd pesti unokahúgának írt leveleiben? Mit érezhetett az I. világháború frontját megjárt, 1937-ből származó fotón egyenruhájában büszkén feszítő tartalékos hadnagy, amikor 1941-ben az illetékes parancsnokság egy „fecnin” értesítette, hogy munkaszolgálatosként a jövőben egyenruhát nem viselhet és rendfokozatát még „volt” jelzővel sem használhatja? Milyen helye volt a zsidó fiataloknak a cserkészmozgalomban és mit jelentett számukra a kitaszítás? Hogyan próbáltak a mindennapokban küzdeni a kirekesztésre ítéltek jogaik maradékaiért és milyen segítségre számíthattak? Gondolnánk, hogy a zsidók sárga csillagos házakba költöztetésének traumáját drámai erővel tükrözik a BKV elődje, a BSZKRT baleseti jegyzőkönyvei? Mi történt a lakóházak, lakások falai között, milyen reakciókat hívott elő a lakótér faji alapú felosztásának tragikus kísérlete? Hogyan juttattak oda valakit, hogy elkeseredésében és tehetetlenségében haszontalanná vált magyar útlevelét tépje szét – jelképesen beteljesítve azok célját, akik őt és vele együtt százezreket kitagadtak a magyarságból?

Ezekre és számos hasonló kérdésre vonatkozó, eddig jobbára rejtve maradt forrásokat tár a nyilvánosság elé kiállításunk, zömmel az utóbbi években begyűjtött személyi és családi, valamint a kirekesztés és üldözés mindennapi rutinja során keletkezett hivatali iratok felhasználásával.

 

Kiállításunk 2014. szeptember 30-áig tekinthető meg, munkanapokon 9.00–18 óra között.

Helyszíne: Budapest Főváros Levéltára, 1139 Budapest, Teve utca 3-5.

 

Tudósítás a vándorkiállítás egyes államásáiról:

Vas Megye

Veszprém Megye